EGY FÖLDALATTI VILÁG BUDAPESTEN
A labirintus 1000 méter hosszú, körülbelül fél óra alatt bejárható.
MAGYAR KIRÁLYOK SZOBORCSARNOKA
Államalapító Szent Istvántól Mátyás királyig kerülnek jeles királyok bemutatásra. IV. Béla király sírboltja felidézi a Budai Vár építtetőjét. Luxemburgi Zsigmond palotája, mely utóbb még a király életében egy kolostornak adott helyet, a Szent György téren állott. Az épületből a barlang-labirintusbab vezető lejárat volt a király menekülőútja, melyet budai látogatása során használt. Mátyást trónon ülve ábrázoló szobra, a neves uralkodónak állít emléket. A ma látható, Mária Terézia korabeli királyi palota helyén eredetileg Mátyás király reneszánsz palotája állott, mely palota pincéjéből meredek lépcső vezetett le a Labirintusba, amelyet annak idején királyi borospinceként használtak.
KÖZÉPKORI KŐTÁR
Egykor a budai Várban működött az ország legnagyobb és leghíresebb kőfaragó műhelye, ahonnan az egész ország területére, sőt az országhatáron túlra is szállítottak. Számos értékes kő – így a lengyel király sírköve is – az itt dolgozó mesterek keze nyomán készült el. A dekoratív szobrászat fő alapanyaga, a vörös márvány a közeli bányából került ide megmunkálásra. A Labirintusban látható a budai kőfaragó műhely egyik legszebben megfaragott, tojásfríz mintájú híres kőemléke, mely Mátyás király palotájából való. A Labirintus Kőtára a budai Vár gazdag építészeti emlékeit mutatja be a XIV. századtól a XIX. századig.
OPERA PANOPTIKUM
A Budai Vár volt a hazai zenei élet egyik legrangosabb központja a XIX. század végéig. Zenei eseményeket leginkább a Várszínház épületében szerveztek. Kisebb volumenű előadások (vonósnégyesek, szólóestek) pedig szinte heti rendszerességgel kerültek megrendezésre a Budai Vár egyik – másik palotájában. Ennek a mára már elfeledett korszaknak kíván emléket állítani az Opera Panoptikum kiállítás, amely a Magyar Állami Operaház közreműködésével készült. A bemutatásra kerülő három opera nagyjelenet az eredeti színpadképnek megfelelően lett beállítva, az Operaház díszletei, kellékei és jelmezei felhasználásával.
1792-ben királygyilkosság rázta meg Európát. Miközben a világ Franciaországra figyelt, Jacob Johan Anckarström ezredes egy álarcosbálon lelőtte III. Gusztáv svéd királyt. A harag, mely a felvilágosult abszolutizmus megteremtőjét elsöpörte, a rendi jogok eltörlése, az abszolút hatalom erőszakos megszerzése és egy óriási veszteség árán kicsikart katonai győzelem feletti elégedetlenségből fakadt. A gyilkosság drámai körülményei, s nem utolsó sorban a király rajongása a jelmezek, bálok és a színház iránt, ihlette Verdi operáját. Az Álarcosbál fordulatos, végig feszes tempójú cselekményében III. Gusztáv helyét – a cenzúra nyomására – egy amerikai kormányzó, Riccardo veszi át, a helyszín pedig Bostonba kerül. A politikai összeesküvést szerelmi szál bonyolítja. A kormányzó vesztét végül egy tragikus félreértés okozza, titkára, egyben jó barátja féltékenységtől hajtva fordul szembe a kormányzóval és kioltja életét. Az ősbemutatóra 1859-ben került sor a római Teatro Apollo Operaházban. Az Álarcosbál Verdi mai napig legkedveltebb és legtöbbet játszott operái közé tartozik.
BARLANGI KIÁLLÍTÁS
A világ legszebb és legkülönlegesebb barlangjai a Labirintusban 2012 tavaszától! Szemet gyönyörködtető és felemelő látvány, ahol a mese találkozik a természettel, a nagyság az aprólékossággal. Neves művészek és utazók felvételein, személyes beszámolóik alapján elevenedik meg az egész világot átívelő barlangi beszámoló.
SÖTÉTSÉG LABIRINTUS
A Labirintus ezen szakaszán teljes sötétség uralkodik. A Sötétség Labirintus megtéveszti az érzékeket, próbára teszi az érzékelést miközben kitágítja a tudatot. Azonban nehéz nyugodtan haladni a sötétben, amikor a látogató tudja, hogy a Sötétség Labirintusban paranormális jelenségeket figyeltek meg: suttogások, leereszkedő fehér köd, hirtelen lehűlő hőmérséklet, soha utol nem érhető árnyak.